Elég C-vitamin van a szervezetedben?
Sokan az élet elixírjének tartják nem véletlenül.
Számos friss gyümölcs és zöldség a C-vitamin természetes forrása. A világ legtermészetesebb dolgai közé tartozik, hogy C-vitamint szinte bárhol és viszonylag olcsón vásárolhatunk. Elképzelni is nehéz, hogy e vegyület hiánya mekkora problémákat okozott a múltban.
Hiánybetegsége a skorbut a maga jellegzetes tüneteivel. A C-vitamint nélkülöző táplálkozás során alakul ki. Bár megfigyelték, hogy főleg friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával a skorbut megelőzhető, a hatóanyag azonosítása a huszadik század harmincas éveiig váratott magára. Szentgyörgyi Albert szenzációs felfedezést Nobel-díjjal honorálták 1937-ben.
|
|
A C-vitamin vagy más néven aszkorbinsav
nélkülözhetetlen az immunrendszer normális működéséhez, egyes hormonok szintéziséhez. Gyorsítja a sebek gyógyulását, erősíti az immunrendszert, növeli a vasfelvevő képességet. Legjobb források: a zöldpaprika, a paradicsom, a saláta- és zöldségfélék, a friss gyümölcsök.
Javasolt napi szükséglet: 60 mg
Miben mennyi van?
- Édes pirospaprika: 204 mg/100 g
- Feketeribiszke: 200 mg/100g
- Zöldpaprika: 150 mg/100g
- Petrezselyem: 150 mg/100g
- Citrom: 45 mg/100g
Elég C-vitamin van a szervezetedben? Teszteld!
Kellemes kötelességünk megemlékezni feltalálójáról, ugyanis Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik. Jó intuíciók és hatalmas munka árán azonosította az ominózus anyagot, és írta le a szervezetben betöltött funkcióit. Az izolálás története igazi hungarikum, ugyanis nagy mennyiségben paprikából sikerült kivonni. Szegedi kutató révén Szent-Györgyi a híres szegedi pirospaprikát használta alapanyagként. A névadás is Szent-Györgyi nevéhez fűződik, nem a kémiai szerkezetről nevezve el, hanem – stílszerűen – skorbutellenes hatásáról. Így lett aszkorbinsav. A szenzációs felfedezést Nobel-díjjal honorálták 1937-ben.
A professzor amúgy feltűnően modern ember lehetett a leírások szerint. Vallotta, hogy egészséges szellem feltétele a jó fizikum, többfajta sportot is űzött. A konzervatív tudóskörök idegeit pedig olyan – akkor extrémnek számító – szokásaival borzolta, mint például a motorozás vagy vitorlázórepülés.Szent-Györgyi Albert 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált, mivel eddigre már több kollégáját is bebörtönözték. A Nobel –díjat a Nemzeti Múzeumnak adományozta, az érte kapott összeggel a téli háború finn áldozatait segítette.
Életének igazi mementója a C-vitamin, ami segített jobbá, egészségesebbé tenni az életünket. Talán ez az, ami naponta méltó emléket állít Szent-Györgyi Albert zsenijének. Adózzunk értékes örökségének azzal, hogy egészségesen élünk.
Könnyen betartható tippek a változtatáshoz
Mit tegyünk életmódunk változásáért, az egészséges táplálkozásért? Mindenkinek van tippje arra, hogy melyik ételből mennyit ajánlott elfogyasztani (egyszerre és napi szinten). A témával foglalkozó szakemberek előszeretettel ábrázolják úgynevezett táplálékpiramis formájában az elfogyasztandókat. Ennek alapját a teljes értékű gabonák adják, erre építjük fel egész táplálkozási és gasztronómiai rendszerünket azáltal, hogy naponta többször fogyasztunk belőlük m2gfelelően. A piramis stabil oldalfalait a zöldségek és a gyümölcsök alkotják, mivelhogy ezek többnyire alacsony energiatartalmúak (kivéve a nagy energiatartalmú száraz hüvelyeseket), és csekély a szénhidrát- és zsírtartalmuk is.
Éppen ezért nagyon fontos szerepet játszik táplálkozásodban a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása. (Az étrended 30-35%-át alkossa, megosztva, mintegy 6-11 adagnyit.)
melyik ételből mennyit ajánlott elfogyasztaniAyurvédikus táplálkozás
Miért van szükséged rá?
A zöldségeknek csekély a szénhidrát- és zsírtartalmuk, alacsony az energiatartalmuk is, emiatt különösen hasznosak diétázók számára. Ugyanakkor jelentős alkotóelemeik az élelmi rostok, amelyek gátolják a zsírok és a koleszterin felszívódását.
Ajánlott mennyiség belőle
A javasolt mennyiség mintegy 6-11 egység fogyasztása belőlük naponta. Zöldségből mindig egy kicsivel többet, mint a gyümölcsből. Fogyaszthatod frissen vagy párolva, esetleg főzeléknek elkészítve. Naponta egyél meg 5-6 mennyiségű zöldséget, 4-5 egység gyümölcsöt. Egy adag = 1 db paradicsom, 1 db paprika, 1 db sárgarépa, 1 db uborka, 10 dkg főzelék, 10 dkg főtt hüvelyes (lencse, bab, borsó), 10 dkg burgonya, 1 db alma, 1 db narancs, 1 db banán, 1 db őszibarack, 3 dkg aszalt gyümölcs, 2 dl natúr zöldség- vagy gyümölcslé.
Hogyan építsd be az egészséget étrendedbe?
• A főétkezésekhez kínálj mindig egy kevés gabonát és párolt zöldségeket.
• A köztes étkezésekre, úgynevezett snackekre nassolj gyümölcsöt vagy rágcsálj sárgarépát, angol zellert, brokkolit.
Könnyen betartható tippek a változtatáshoz
• Étrended változatos legyen: egyél gyümölcsöt, zöldségfélét, főzeléket, halat, barna kenyeret. Rendkívül magas a száraz hüvelyesek rosttartalma, és jelentős a kukorica, zöldborsó, petrezselyemgyökér rostértéke is. A nyers gyümölcs vagy zöldség mindig magasabb rosttartalmú, mint a főtt.
• A fehér kenyeret cseréld le barna kenyérre. A teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér tartalmazza a gabona héját is, ezért magasabb a rosttartalma.
• A finomított fehér lisztből készült termékek helyett részesítsd előnyben a Graham-, kukorica-, tönköly- vagy rozslisztből készülteket.
• Tésztafélék közül is válaszd a teljes kiőrlésű lisztből vagy durumlisztből készültet.
• Ügyelj arra, hogy egy-egy étkezés alatt megegyél legalább 3-4 gramm rostot!
• Fehér rizs helyett használj barna rizst, mivel ennek magasabb a rosttartalma.
• Az alacsonyabb rosttartalmú élelmiszereket dúsítsd különböző korpákkal (búzakorpa, zabkorpa) és gabonapelyhekkel (rozs-, zab-, kukoricapehely).
• Együnk kevesebb zsíros ételt.
• Konyhatechnikai eljárások közül a gőzben főzést, a párolást részesítsd előnyben, vagy készítsd ételeidet fóliában, sütőzacskóban, római tálban.
• Mellőzzük a rántást, a habarást. A levest, főzeléket sűrítsd önmagával vagy kukoricakeményítővel.
Egy kis odafigyeléssel egészségesebben tudunk táplálkozni, csak kell egy kis akarat is hozzá.
Ne mérgezd magad magad! (Te is mérges vagy?)
Elég, ha mások mérgeznek, legalább mi ne mérgezzük magunkat… Naponta fogyasztunk olyan kommersz élelmiszereket, amelyek révén méreganyagok jutnak szervezetünkbe. A káros anyagok általában a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédő, gyomirtó szerekből (és egyesek szerint a közmédiából) kerülnek asztalunkra.
A környezetszennyezés miatt még a belélegzett levegővel is mérgek kerülnek szervezetünkbe, sőt, alig akad a környezetünkben olyan anyag, amelynek ne lenne ránk nézve mérgező hatása.
A káros anyagok különféle megbetegedésekhez vezethetnek, bélrendszeri, légúti problémákat, bőr allergiát és egyéb egészségkárosodásokat okozhatnak.
Nem is gondolnánk, hogy a bennünket körülvevő környezet ártatlannak látszó anyagai milyen mérgező összetevőket tartalmaznak.
Ha rendszeresen fogyasztunk búzafű levet és más biotermékeket, sok cévitamint, méregteleníthetjük szervezetünket.